• HÍREK
  • RÓLUNK
  • CSAK TAGOKNAK
  • LINKEK
  • KAPCSOLAT
  • KIÁLLÍTÁSOK-LÁTVÁNYTÉR
  • ADATVÉDELMI IRÁNYELVEK
  • IMPRESSZUM

Rátkai Erzsébet

Jelmeztervező

Lionel Bart: OLIVER!

Rendező: Nagy Viktor

Díszlettervező: Csík György

Pécsi Nemzeti Színház, 2019.10.04.

Fotó: Körtvélyesi László

Jelmeztervező

Lionel Bart: OLIVER!

Rendező: Nagy Viktor

Díszlettervező: Csík György

Pécsi Nemzeti Színház, 2019.10.04.

Fotó: Körtvélyesi László

Tanulmányok

  1. 1962-1970: Kodály Zoltán Ének és Zenei Általános Iskola (Kecskemét).
  2. 1970-1974:  Tömörkény István Képzőművészeti Szakközépiskola (Szeged), szobrász szak.
  3. 1974-1980: „VŠMU” Színház és Zeneművészeti Akadémia (Bratislava) UNESCO által támogatott Díszlet- és Jelmeztervezési szaka;

professzorok:  

  • Ľudmila Purkyňová, Stanislava Vaníčková – jelmeztervezés,
  • Ladislav Vychodil, Otto Šujan – díszlettervezés.

 

A teljes szöveg kinyitásához kattintson ide!

Szakmai működés

Látványtervezés

Művészi alkotótevékenységében pályája kezdetén egyaránt tervezett díszleteket és jelmezeket. Idővel azonban elsősorban a jelmeztervezésre specializálódott, ami minden esetben magába foglalja a teljes kivitelezésre kiterjedő közvetlen tervezői művezetést, különös tekintettel a látszódó felületek szükség szerinti nemesítésére, patinázására és egyéb igényes felületi megmunkálásaira, amely felületi megmunkálási rendszer meghonosítója Magyarországon. A tervezés során mindig a produkció egészéhez igazodó egységes látvány megvalósítására törekszik, ahol az egyes szereplők a saját karakterük lehető legtökéletesebb megjelenítése mellett szervesen illeszkednek a színpadi látvány egészébe. Ezáltal pl. történelmi darabok esetén olyan színpadképek jönnek létre, amelyek korabeli nagy mesterek megelevenedett festményeiként hatnak.

 

Működésének fontosabb területei:

  1. 1980-1988: Kecskeméti Katona József Színház – díszlet- és jelmeztervezője. Beke Sándor, majd két évadban Jancsó Miklós és Banovich Tamás rendszeres munkatársa;
  2. 1988-2000: Veszprémi Petőfi Színház – jelmeztervező, 1991-től 2000-ig a színház vezető jelmeztervezője, Vándorfi László állandó munkatársa. Megszervezi és vezeti az ország egyik legszínvonalasabb jelmezgyártó és karbantartó részlegét, létrehozza Magyarország első és máig is egyetlen jelmezpatinázó műhelyét, amely az új „régi” ruhák kialakítása során igen sok technológiai kísérlet színtere lett;
  3. 1990-1999: A Madách Színháznál is státuszban van, mint jelmeztervező, a színház akkori igazgatójának, Kerényi Imrének állandó munkatársa;
  4. 1990-2002: A Szegedi Szabadtéri Játékokon jelmeztervező;
  5. 2000- : Független tervező, többek között Beke Sándor, Iglódy István, Nagy Viktor, Puskás Tamás, Szabó K. István rendezéseiben;
  6. 2002-2004: Két tanévben jelmeztervezést tanított a Magyar Képzőművészeti Egyetemen;
  7. 2012-2013: A Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja;
  8. 2013-2015: A Görlitz-Zittaui Gerhart-Hauptmann-Theater állandó vendégművésze;

      9.2013-        : A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja;

      10.2017- : Jelmeztervezést tanít a Kaposvári Egyetemen, az egyetemek 2020. évi összevonása óta a Szent István Egyetemen, 2021-től annak jogutódján a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen.

 

Eddigi tervezései:

Összesen több mint 300 színházi produkció jelmeztervezése, több tucat produkciónak a díszlettervezést is magába foglaló, teljes látványterve idehaza és külföldön (Ausztria, Csehszlovákia, Szlovákia, Németország, Finnország), valamint több TV-film jelmeztervezése.

Művészetelméleti kutatómunka:

  • A jelmezgyártáshoz gazdaságosan felhasználható anyagok kívánt hatást eredményező megmunkálási technológiáinak folyamatos kutatása és fejlesztése, olcsó anyagok olcsó eljárásokkal történő „megszépítése”, nemes felületek nyerése céljából;

 Különböző korok viseleteinek tanulmányozása, ezen belül elsősorban a sztyeppei népek viseleteinek és a korabeli európai viseleteknek az egymásra hatása a Kárpát-medencei népek öltözködésében Attila korától a magyar királyság első századaiig (ami még meglehetősen feltáratlan terület), és ennek színpadi ábrázolása a különböző műfajok speciális igényei szerint.

Jelentősebb kiállítások:

  • Egyéni kiállítások: 20 éves a Tolnay Klári Emlékház (Mohora 2020.), Tusványosi Szabadegyetem (Tusnádfürdő 2011.), Helikon Kastélymúzeum (Keszthely 2008.), Prágai Quadriennálé 2003. (Kiállításra kerültek a Magyar Állami Operaház „A vajda tornya” című produkciójához tervezett jelmezek. A kiállítást megtekintette Ralph Koltai a brit szcenográfia doyenje, és elismerése jeléül a következő évben meghívta Londonba a 80-ik születésnapja alkalmából a National Theatre-ben tartott jubileumi életmű kiállítására.); Pécsi Országos Színházi Találkozó (Pécs 2003.); Madách Színház 2002.; Székesfehérvári Vörösmarty Színház 2002.; Kecskeméti Városi Könyvtár 2000.; Veszprémi Petőfi Színházban (két alkalommal); Szombathelyi Művelődési Központ.

Közös kiállítások: „Kulisszatitkok, SZÍNHÁZ kívül-belül” a Magyar Művészeti Akadémia iparművészeti tárlata (Pesti Vigadó, Budapest 2019.), MAOE Látványtér (Pécs 2013.), MAOE Látványtér (Pécs 2012.), MAOE Látványtár (Budapest 2011.), Magyar Iparművészet 2010 (Budapest 2010.), Állami Művészeti Díjazottak Kiállítása (Budapest 2008), Prágai Quadriennálé 1975., 1979., 2003.; Pécsi Országos Színházi Találkozó 2004. (tanítványival közösen); 175 éves a Miskolci Nemzeti Színház (Miskolc 2003.); Műcsarnok (Budapest 1983.).

Publikációk:

Szakcikkek 2002-től a Diszkrónika + Stage és a Színpad című folyóiratban.

Részvétel szakmai szervezetekben:

  • Magyar SzínházTechnikai Szövetség (MSZTSZ),
  • Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE),
  • Magyar Látvány-, Díszlet- és Jelmeztervezők Társasága (MALÁT).

A magyarországi színházi háttéripar helyzetével és a szerzői jogok érvényre juttatásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati tevékenység:

  • Tanulmányok készítése és állásfoglalások kialakításában való részvétel e tárgykörökben a Magyar Látvány-, Díszlet- és Jelmeztervezők Társasága keretében, valamint a Magyar Művészeti Akadémia felkérésére;
  • Személyesen 3-ból 3 szerzői jogi per megnyerése (egy első fokon, egy a Legfelsőbb Bíróságon, és egy Strasbourgban – ez utóbbi a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleménye ellenében, és a szerzői jogi törvény módosítását eredményezte -).

Elismerések:

  • Prágai Quadriennálé 1979 – kitüntető oklevél,
  • Veszprémi Színházpártoló Egyesület Petőfi díja 1995.,
  • Szeged város Dömötör díja 2008.,
  • Ferenczy Noémi-díj 2008.,
  • Az év jelmeztervezője 2011.,
  • ESTeM Díj 2014.,
  • Jászai Mari-díj 2014.,
  • Magyarország érdemes művésze 2019.,

Tolnay Klári-díj 2019.

Piliscsaba, 2021. január 27.

Rátkai Erzsébet