Rátkai Erzsébet

DÍSZLET- ÉS JELMEZTERVEZŐ
Ferenczy Noémi-díjas iparművész

1956-ban született Budapesten. A Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola elvégzése után a Szegedi Tömörkény István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskolában szobrász szakon érettségizett, majd elvégezte a Pozsonyi Zene- és Színházművészeti Akadémia Színházművészeti Karának UNESCO által támogatott Díszlet és Jelmeztervezési Szakát, ahol professzorai olyan nemzetközi rangú művészek és tanárok voltak, mint Ľudmila Purkyňová, Stanislava Vaníčková (jelmeztervezés), Ladislav Vychodil, Otto Šujan (díszlettervezés). Az iskola rendszeres résztvevője volt a Prágai Quadriennálénak, amelyen 1975-ben és 1979-ben is kiállított. 1979-ben díszlettervéért (!) elismerő oklevélben részesült. Tanulmányait 1980-ban fejezte be kitűnő eredménnyel.

Hazatérése után a Kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött, mint díszlet- és jelmeztervező, ahol Jancsó Miklóssal és Banovich Tamással dolgozhatott együtt, ami igen jelentős hatással volt szakmai fejlődésére.

1988-tól a Veszprémi Petőfi Színház jelmeztervezője, állandó munkatársi kapcsolat Vándorfi László rendezővel (több mint húsz bemutató), a színház későbbi igazgatójával. 1991-től 2000-ig a színház vezető jelmeztervezője, megszervezi és vezeti az ország egyik legszínvonalasabb jelmezgyártó és -karbantartó részlegét, létrehozza Magyarország első és máig is egyetlen jelmezpatinázó műhelyét, amely az új „régi” ruhák kialakítása során igen sok technológiai kísérlet színtere lett. Ezzel párhuzamosan, 1990-től 1999-ig a Madách Színháznál is státuszban van, mint jelmeztervező, ahol Kerényi Imre igazgató-főrendező állandó munkatársa. Emlékezetesebb munkái itt: Hegedűs a háztetőn, Lear király, Stuart Mária, Amadeus, Ludas Matyi, Liliomfi, A vörös malom, Don Juan, József és a színes szélesvásznú álomkabát, A tribádok éjszakája.

1990 óta rendszeresen dolgozik a Szegedi Szabadtéri Játékokon: Hunyadi László, La Mancha Lovagja és a Szörényi rock operák: A kiátkozott (ősbemutató), Atilla, István a király, Veled Uram (ősbemutató Esztergomban és több szegedi előadás), de jelmeztervezője az István a király Nemzeti Színház-, ill. Magyar Színházbeli és csíksomlyói bemutatóinak is.

A La Mancha lovagja és a Szörényi-darabok mellett még több közös munkája volt Iglódi István rendezővel (Bánk Bán, Liliomfi, Sok hűhó semmiért, Súgni tudni kell, Egy szokna, egy nadrág, Chioggiai csetepaté, Godspell).

1999-től Puskás Tamás rendező állandó munkatársa (A Karamazov testvérek, A fösvény, Kasimir és Karoline, Fekete Péter és egy Shakespeare ciklus: Tévedések vígjátéka, A makrancos hölgy, Sok hűhó semmiért, Ahogy tetszik).

A zenés műfajban Nagy Viktor rendezővel alakult ki tartós munkakapcsolata (Hunyadi László, Szöktetés a szerájból, A vajda tornya, Faust, Isten pénze) és Horváth Péterrel (Bál a Savoyban, Hello Dolly, Kabaré, Dollármama, A mumus).

TV filmen megtekinthető munkák: Ábrahám: Bál a Savoyban, Asztalos-Kovács: Gizella, Fényes-Barabás-Frenkó: Egy szoknya, egy nadrág, Goldoni: Chioggiai csetepaté, Horváth Péter: Operett.hu I-VIII., Mácsai-Guelmino: Mi újság múlt század?, Molnár Ferenc: Üvegcipő, Ödön von Horváth: Kasimir és Karoline, Petőfi: Tigris és hiéna, Pilinszky: Élőlépek, Schiller: Stuart Mária, Shakespeare: A makrancos hölgy, Shakespeare: Lear király, Shakespeare: Tévedések vígjátéka, Szörényi-Lezsák-Pozsgai: Attila, Szörényi-Bródy: István, a király, Szörényi-Bródy: Veled, Uram!, Mozart: Szöktetés a szerájból, Dohnányi: A vajda tornya.

2000. nyarától szabadúszó. Egyéb munkái mellett jelmeztervezést tanít a Magyar Képzőművészeti Egyetemen.
Folyamatos művészeti kutatómunkája két nagy területre koncentrálódik:


  1. A jelmezgyártáshoz gazdaságosan felhasználható anyagok kívánt hatást eredményező megmunkálási technológiáinak kutatása és fejlesztése, olcsó anyagok olcsó eljárásokkal történő „megszépítése”, nemes felületek nyerése céljából.
  2. Különböző korok viseleteinek tanulmányozása, ezen belül elsősorban a sztyeppei népek viseleteinek és a korabeli európai viseleteknek az egymásra hatása a Kárpát medencei népek öltözködésében Attila korától a magyar királyság első századaiig (ami még meglehetősen feltáratlan terület), és ennek színpadi ábrázolása a különböző műfajok speciális igényei szerint.

Jelentősebb kiállításai:

Közös kiállítások: Prágai Quadriennálé 1975, 1979, 2003; Pécsi Országos Színházi Találkozó 2004.; 175 éves a Miskolci Nemzeti Színház 2003.; Műcsarnok 1983.;

Gyűjteményes kiállítások: Pécsi Országos Színházi Találkozó 2004; Madách Színház 2002.; Székesfehérvári Vörösmarty Színház 2002.; Kecskeméti Városi Könyvtár 2000.; Veszprémi Petőfi Színházban (két alkalommal); Szombathelyi Művelődési Központ.

Honlapja:  www.ratkai.hu

 

A teljes szöveg kinyitásához kattintson ide!